Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Települések a környéken képes leírás - Bogács.tlap.hu
részletek »

Települések a környéken - Bogács.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: bogacs.tlap.hu » Települések a környéken
Keresés
Találatok száma - 9 db
Borsodgeszt

Borsodgeszt

Településtörténet A honfoglaláskor a honfoglaló törzsek birtoka, az itt lakó Geszti család után viseli nevét. A vidék ősidők óta lakott. A régészeti ásatások gazdag bronzkori leleteket hoztak a felszínre. A terület a honfoglaló magyarok egyik szállásbirtoka volt. Innen biztosították a gyepű védelmét. A területet elkerülték a török és a tatár seregek, de a község Eger eleste után behódolt a töröknek, és adót fizetett. A II. világháborúban a harctérre és kényszermunkára elhurcolt leventékkel, illetve zsidókkal együtt 27 hősi halottja volt a községnek. Rájuk emlékezik név szerint a falu közepén 1992-ben a község lakossága által állíttatott emlékmű. 1973-ban megszüntették a településen az önálló közigazgatást, Sály községgel közös tanácsot alakítottak ki. Az 1990. évi választások után a község ismét az önállóság útját választotta, önálló Önkormányzata felelősen igyekszik a falu sorsát intézni. Statisztikai adatok: A község alapterülete: 151 ha Lakosok száma: 328 fő Infrastruktúra: A településen a szennyvíz kivételével teljes az infrastruktúra kiépítettsége: villany, telefon, ivóvíz, vezetékes gáz hálózattal rendelkezik. A kommunális szilárd és folyékony hulladék szervezett gyűjtése megoldott. A településen egy szelektív sziget kialakításával bevezetésre került a szelektív hulladékgyűjtés.

Bükkzsérc

Bükkzsérc

Bükkzsérc Település Honlapja A község Mezőkövesdtől 17 km-re Északra a Bükki Nemzeti Park déli határa mentén a Cseresznyés patak partjait övezve és részben a környező domboldalakra is 'felkapaszkodva' mintegy 2 km hosszú völgyben helyezkedik el. Tipikus bükkaljai falu. Gyönyörű panorámával, hagyományos faluképpel, szép házakkal, borospincékkel, pincesorokkal és kristálytiszta levegővel rendelkező település. 'Zsáktelepülés'-nek is nevezik, mivel az ide vezető közút a község északi részénél véget ér, de egy elég jó állapotú, bár keskeny erdőgazdasági úton északi, majd nyugati irányba haladva az un. Oldalvölgyön keresztül el lehet jutni az Eger-Miskolci összekötő közúthoz, illetve a szomszédos Felsőtárkányba. Cserépfaluval egy 2,5-3 km-es közút, Noszvajjal egy kb. ugyanilyen hosszúságú kiépítetlen mezőgazdasági földút köti össze. Bogács községet egy 8 km-es közúton Cserépfalun át lehet elérni, de egy elhanyagolt közúton keresztül - ami a Termálfürdőig 5 km hosszú - közvetlen összeköttetése is van. (Ennek a szilárd alappal rendelkező útvonalnak a felújítása idegenforgalmi szempontból a jövőben még nagy jelentőséggel bírhat.)

Cserépfalu

Cserépfalu

Cserépfalu Gyönyörű falu a Bükkalján, borok, hordók, pincék, hegyek, dombok, völgyek. Autóval M3-asról Mezőkövesdnél le, majd a sima 3-as út felé átvágsz a városon és irány Bogács. 4 km múlva a 2511-es sztrádán megérkezel Cserépbe. Vonattal csak Mezőkövesdig jutsz, innen az állomás kijáratától indulnak buszok Cserépbe. Busszal az egri csatlakozást is választhatod.

Cserépváralja

Cserépváralja

Cserépváralja község címere a település főbb jellegzetességeit kiemelve, azokat lehetőleg minél nagyobb számban igyekszik a címerpajzson felvonultatni. A pajzsmező felső részében a zöld dombon álló ezüst kéttornyú vár, az úgynevezett beszélő címerekre jellemző módon a község nevében is szereplő cserépvárra, és ezzel a település múltjára utal, míg a alsó zöld színű pajzsmezőben megjelenített modern stílusú templom a jelent, a falu mai arculatát ábrázolja. A magyarországi községi címerek szinte elengedhetetlen részének tekintett, a mezőgazdasági tevékenység valamely ágára utaló növény, vagy eszköz ábrázolása természetesen Cserépváralja címerében is helyet kapott. A vár mellett két oldalon egy-egy arany szőlőfürt a szinte összes magyar falu határában folytatott szőlőtermesztést, borászatot jeleníti meg. Cserépváralja Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Bükki Nemzeti Park határán, Miskolctól kb. 50 kilométerre, Egertől 25 km-re található. Lélekszáma 500 fő körüli. A legközelebbi vár: Mezőkövesd (18 km). Cserépváralja a Mátra-Bükk kiemelt üdülőkörzetébe tartozik. Kiemelt értéket képvisel a cserépváraljai Kő-völgy. A Bükki település talán legnagyobb értéke a magasfokú esztétikai élményt nyújtó tájkép.

Noszvaj

Noszvaj

Ismerje meg a több, mint 750 éves Noszvaj múltját, jelenét és vonzó értékeit. 'Virágok, csodálatos panoráma, jó levegő és vendégszeretet' Ezek a szavak községünk alapvető jellemzői, de Ön, Kedves Leendő Vendégünk ettől sokkal több mindent talál itt. Barokk kastélyunk, a síkfőkúti tavak és turistacentrum, az 1889-ben épült Gazdaház, az úgynevezett 'Pincelakások', a tufába vájt borospincék sokasága, a Bükk turistaútjai mind-mind megannyi látnivalót kínálnak. A látnivalókat a tavasztól késő őszig terjedő rendezvényeink sokasága, például: Húsvéti Vendégvárás, Pünkösd, Anna-napi búcsú, Szilvanap, Noszvaji Pincenapok és Kemencében Készített Ételek Napja, Zenés Nyári Esték, stb - egészítik ki, mert szeretnénk azt, hogy vendégeink itt töltött ideje legyen 'megtöltve' tartalommal. A nyugodt pihenésről három hotel, két panzió és legalább 80 jól felszerelt falusi szállásadó igyekszik gondoskodni, az étkezésről pedig 3 vendéglő.

Novaj

Novaj

Novaj Bükk hegység lábánál Egertől délkeleti irányban 9 km-re, 2 domb völgyében fekszik Novaj az azonos nevű patak mentén. A környék természetes növényzetét cseres tölgyerdő-maradványok, rétek jellemzik. A község határának egynegyedét erdő képezi, ahol szép számmal élnek kisvadak. Talaját barnaföld és erdőtalaj alkotja, de homoklelőhelyeket is találunk. Növényei között megtalálható a védett árvalányhaj, a tavaszi hérics. A falu határában több gyurgyalag madárfészket őriz a Novaji Zöldszíves Csoport. A csapadék 630 mm, az évi középhőmérséklet mintegy 10 C°, a napsütéses órák száma 1900 körüli. Területe hegységelőtéri dombság, 130-230 m tengerszint feletti magassággal. A falu közepén található a Novaj patak, még délnyugatra az Ostoros patak képezi a határt. Gárdonyi Géza A novaji asszony című írásában így határozta meg a falu földrajzi helyét: 'Novaj kisfalu. Andornaktól kocsin alig egynegyed óra a járás.

Szomolya

Szomolya

A Bükkalján, a Kánya-patak völgyében, Egertől keletre található település. Ez az oldal Szomolya hivatalos weboldala. Szomolya egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez tartozó az Északi középhegység lábánál elhelyezkedő Bükkaljai falu. Mezőkövesdhez 12 km-re és Egerhez 18 km-re található. A falu területén sok kőzetréteg fellelhető. Talán a legfontosabb, ha lehet ilyet mondani, a vulkáni eredetű riolittufa. De van a falu határában egy homokbánya és egy terméskő bánya is. Az egész falu egy völgyben terül el a Kánya-patak két oldalán. Ha egy kicsit délebbre megyünk Mezőkövesd irányába, akkor néhány kilométer megtétele után az alföldre emlékeztető sík részen találjuk magunka. De ha észak felé haladunk Noszvaj, majd Eger irányába, akkor egy dombos, hegyes részre érünk. Szomolya gazdag helynév anyaggal rendelkezik: Barát lápa, Bordahegy, Csecs Lyuk, Cseres, Deber tető, Derék hegy, Felső rét, Galagonyás, Gyűr, -oldal, -tető, Mács alma, Méti hegy, Pazsag, Vénhegy...

Tard

Tard

Tard története: A táj már jóval a honfoglaló magyarok előtt lakott volt. Örösúr nemzetsége szlávokat és avarokat talált ezen a területen, akik már földműveléssel foglalkoztak A község neve feltételezhetően a tar szó kicsinyítőképzős változata. A településre vonatkozó első adat 1220-ban a Váradi Regestrumban található, de ebből feltételezhető, hogy már korábban lakott hely volt. A 14. században Diósgyőrhöz, majd Cserép várához tartozott, s mindkét esetben a királyné birtoka volt. A 16. században több főúr osztozik rajta, majd a Báthory-család birtokába kerül. A 17. században a Homonnai, Esterházy, Révai családok birtokában van, de gyakorlatilag a török hódoltságnak van kiszolgáltatva. A törökök 1552-ben felégették a falut, majd amikor újratelepült, adófizetésre kötelezték. A török hódoltság végét a község, mint színmagyar lakosságú, úrbéres jobbágyság élte meg. A 18. században ez a község is vétel útján L'Huillier Ferenc egri várnagy tulajdonába került, majd örökösödés révén Szász-Coburg Gothai hercegi birtok lett. Az 5000 holdas birtok egészen a felszabadulásig megmaradt, a község lakossága cselédként dolgozott rajta.

Vatta

Vatta

Vatta Borsod-Abaúj-Zemplén megye déli részén, a Bükkalja központjában, Miskolctól, a megyeszékhelytől 30 km-re, Mezőkövesd várostól 19 km-re és Egertől 35 km-re helyezkedik el, az Észak-Magyarországi Középhegység és az Alföld találkozásánál. Szomszédos települések: Emőd város, Csincse, Bükkábrány, Tibolddaróc, Sály, Borsodgeszt és Harsány községek.

Tuti menü